Népszava Podcast Népszava

A szinkron-nem szinkron kérdése legalább olyan ellentéteket szül hazánkban, mint az ellenzékiség és a kormányszimpátia. Bár büszkék vagyunk a kiváló magyar színészek hangjaira, a legendás szinkronrendezőkre és művészi minőséget képviselő fordítókra, a szinkron mégis jócskán eltántorította a magyarokat a nyelvtanulástól. A sok jótól elkényelmesedtünk. Arról nem is beszélve, hogy a tévénézés visszaszorulásával és a streaming-sorozatok elterjedésével már egyre kevesebb az igény a magyar szinkronra. Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró ellenkező térfélről győzik meg egymást a szinkron jogosságáról vagy érvénytelenségéről öt pro és öt kontra érv mentén. Egy biztos: az angol Cockney-dialektus jelentőségét elmagyarázni is nehéz Magyarországon, nemhogy lefordítani.

 

(00:00) Intro

 

(02:23) 1. Filmek, melyeket bűn leszinkronizálni: Aranypolgár (1941), Casablanca (1942)

 

(09:38) 2. A fordítás mámora: Asterix és Obelix - a Kleopátra-küldetés (2002)

 

(14:33) 3. Kínos korhatárbarát szinkronok: Drágán add az életed (1988), A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső (1998)

 

(20:42) 4. Az animáció felszabadít: Shrek (2001)

 

(26:34) 5. Óvatosan a zenés műfajjal!: Hair (1979), My Fair Lady (1964), West Side Story (1961)

 

(34:34) 6. Kern András legjogosabb parkolása: Annie Hall (1977)

 

(39:46) 7. A technikailag vállalhatatlan kategória: Vissza a jövőbe (1985) – felújított szinkron

 

(48:13) 8. Hogyan lesz egy bunkó spanyolból magyar kedvenc?: Torrente (1998)

 

(53:56) 9. Ugyanaz a hang totálisan különböző színészeknek?

 

(1:00:30) 10. Amikor a szinkron kanonizál: Csengetett, Mylord?

Egy kiszélesedő iráni-izraeli háború az olajárak emelkedése miatt gazdasági, illetve az oroszokkal, Izraellel és Iránnal is egyaránt barátkozó orbáni vezetésnek diplomáciai nehézségeket okozna, ám nem jelent közvetlen, katonai fenyegetést Magyarországra, ahogy azt Orbán sugallja. A Közel-keleti térség legnagyobb kockázati faktorává Orbán kiemelt partnerének számító Benjamin Netanjahu lépett elő, akinek immáron egyenes érdeke a konfliktus, mivel ha nem háborúzik, úgy hamar a bíróság előtt találja magát saját korrupciós ügyei miatt. Sajátos mód, míg orbánék feltétel nélkül támogatják Netanjahut, addig intenzíven lobbiznak Ukrajna katonai támogatása ellen, holott elsőrendű magyar nemzeti érdek lenne, hogy Ukrajna egy életképes ütközőállam lehessen a hódítási üzemmódba kapcsolt Orosz Birodalommal szemben. Horváth Gábor és Harsányi György külpolitikai újságírókkal Batka Zoltán beszélgetett.

A második világháborús éveket leszámítva soha nem volt
ilyen pocsék költségvetése az országnak: az év első két
hónapjára már összehozta volna az egész évre tervezett hiány közel 70 százaléka – hangzik el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast gazdasági műsorában. Ráadásul ez sorrendben az ötödik, súlyosan deficites év, az államadósságot nehogy legyőzzük, de
éppenséggel kilőtt, mint a 2025-re ígért magyar űrhajós. Mint Papp Zsolt gazdasági szakújságírónk mondja: idehaza négy éve immáron nincs gazdaságpolitika, hanem folyamatos rögtönzés zajlik, a korábbi kényszermegoldások okozta problémák orvoslása.
A műsorban szó lesz még a Mészáros-részvények ideglelős hullámvasútjáról, arról, hogy mennyire ütésálló lehet a NER állami pénzeken felhizlalt árnyékgazdasága. Papp Zsolttal Batka Zoltán beszélgetett.

Van, akinek fontosak a húsvéti tradíciók, és van, aki csak pihenéssel és csokievéssel tölti az ünnepeket. Még szerencse, hogy a filmipar képes kiszolgálni az igényeket. A Népszava filmes podcastjében összeszedtünk pár alkotást, melyekben szinte mindenki megtalálja a számítását. Szól film a keresztény és a zsidó ünnepkörnek, az édességeknek és természetesen nem maradhatnak ki a nyulas alkotások sem.



(00:00) Intro

 

(03:21) 1. Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984)

 

(17:06) 2. Passió (2004)

 

(26:08) 3. Egyiptom hercege (1998)

 

(37:24) 4. Nyulas filmek

 

(37:42) Jojo nyuszi (2019)

(44:20) Roger nyúl a pácban (1988)

(51:49) Nyúl Péter (2018)

 

(56:51) 5. Csokoládé (2000)

 

(1:10:28) 5+1. Brian élete (1979)

Sárkány ellen sárkányfű? A magyar politika lassan hömpölygő, szélesvásznú melodrámájából hirtelen szappanoperát kreált az ellenzékiségben új szintet jelentő, a fideszes érzelmi politizálást zsigerből művelő, semmiből előbukkant Magyar Péter.


Az elmúlt pár hét alatt már mindent mondtak róla és mindennek az ellenkezőjét is: palotaforradalmár, helyezkedő karrierista, messiás, troll, a magyar politika új csodagyereke, forró fejű, olaszos temperamentumú hebrencs, vérprofi trigger-politikus és acélidegzetű ügyvéd, a rendszer egyik tünete és lehetséges gyógymódja. Ami biztos, hogy március 15-én Magyar Péter nagyobb tüntetést hozott össze, mint a kormány és az ellenzék együttvéve, még nem létező pártjának pedig már jelentős a támogatottsága.


A rogáni propagandagépezet egyelőre nem talál rajta fogást, de az ellenzék sem tud vele mit kezdeni. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető beszélget a hazai politikában példa nélküli Magyar-jelenségről. 

Demagóg hollywoodi melodráma jó adag giccsel és műfajkavalkáddal, de Rákay Philip véletlenül demokratákról készített filmet – ilyen lett a Most vagy soha! A Világok Harca második adásában kibeszéljük a friss akciódús ünnepi mozit. Ennek kapcsán Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró 5 lehetséges okot talált, ami annak hátterében állhat, hogy
a magyar történelmi filmek nem rúgnak labdába.


(00:00) Intro

 

(01:14) Most vagy soha! – kibeszélő

 

(27:05) 1. Koltay Gábor példamutatása

 

(37:28) 2. A pénzszórás

 

(46:55) 3. A szakértelem hiánya

 

(56:00) 4. A mítoszteremtés kényszere

 

(1:05:55) 5. Az önirónia hiánya