Szabad Európa Podcastok Szabad Európa
-
- News
-
Itt találja a Szabad Európa budapesti szerkesztősége által készített összes podcastot.
-
Ukrajnának idén az is siker, ha nem veszít jelentős területeket – Demkó Attila és Rácz András a háború kilátásairól
Idén marad a magas intenzitású háború Ukrajnában, mindkét fél úgy érzi, hogy a háborús eszközök a legmegfelelőbbek politikai céljaihoz – mondta a Szabad Európa podcastjában Rácz András. Demkó Attila szerint romlani fog a helyzet a fronton ukrán szempontból, egy orosz áttörés sem zárható ki.
-
Szakértő: Magyar Péter pártja leginkább a DK-t veszélyezteti a fővárosban
„Összegyurcsányozni” valakit: ez bevett stratégia lett a Fidesz kampányaiban, de Milbacher Dániel szerint a mostaniban versengő narratívák vannak, Magyar Péter pedig igyekszik fölülemelkedni a szekértábor-logikán.
-
"Az irodalomhoz hozzátartozik a játékos kedv" — archív interjú Lator László költővel
Nem a ráció kormányozza ezt a világot, ezért sosem lesz idegen a költészet vagy a művészet irracionalizmusa, mondta az 1992-es beszélgetésben a költő. Az irodalom olyan ősi szükségletet elégít ki, amit semmilyen más technikai, racionális műveltség vagy tapasztalat nem pótolhat, tette hozzá.
-
„Az a kultúra él, amit mi megélünk” – Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője
Mi van Bach Goldberg-variációk című műve kottájának az utolsó oldalán, és hogyan bukkant fel az egyik leghíresebb Bach-festményen egy korábban nem ismert kánon kottája? Kiderül a Szelfi legújabb epizódjából, melyben Tóth Árpád, a népszerű Csíkszerda közösségi kórus vezetője volt a vendég.
-
Szakértő: „Washingtonban borzolja a kedélyeket a szoros kínai–magyar kapcsolat”
Hszi Csin-ping kínai elnök május 8. és 10. között Magyarországon lesz. Az egyre szorosabb kapcsolatokat egy Orbán Viktorral közösen bejelentésre kerülő pécsi autógyárral folytathatja a két állam. De mit jelent nyugati szövetségeseinknek Hszi magyarországi látogatása?
-
Húsz éve az Európai Unióban: a kihasznált és elszalasztott lehetőség
Vegyes a mérleg, ha az Európai Unió tagjaként eltelt húsz évre tekintünk vissza — ebben egyetért szinte minden elemző. De abban is, hogy egy történelmi igazságtalanságot orvosolt belépésünk az európai közösségbe, és csak a szélsőségesek vitatják azt, hogy rajtunk múlt, eddig mit hoztunk ki belőle.