Budapest

Magyar fényképészek a XX. században keresztül-kasul fényképezték Párizst, a fordítottjára, hogy jelentős francia fényképész éveken át ilyen elmélyülten éli és dolgozza föl Budapestet, nem ismerek példát. Ez persze önmagában kevés lenne művészetnek, ha nem párosulna azzal a finom tehetséggel, természetes tudással, melyet Bruno Bourel minden egyes felvétele, minden ellesett pillanata hordoz és sugároz. Fényérzékenysége, kíváncsisága, frissessége és komolysága lenyűgöző, ezzel együtt valami sajátos könnyedséggel járja Budapestet, elles, hazalop magának pillanatokat, s tényleg csak sok feketére és fehérre van szüksége, hogy előhívja ezt a várost, a magáét, melyet azután bárki született budapesti magáénak tudhat és elfogadhat. Az én Budapestemhez legalábbis nagyon közel áll. (Parti Nagy Lajos)